Alapvetően nem szeretek költözködni, de szerintem van egy nagyon jó oldala. Mikor összecuccolunk a régi helyünkön, minden a kezeink közé kerül néhány percre, ami kiváló lehetőség, hogy átértékeljük minden ingóságunk szükségességét. Kidobjuk, otthagyjuk, elcseréljük vagy pénzt csináljunk belőle.

Szinte mindent el lehet adni, szinten mindenből lehet pénzt csinálni, és érdemes is.

Nagyon sok érv van mellette, hogy ne tároljuk a felesleges cuccokat, amit nem használunk, és ha lehet adjuk el. Csak végső esetben landoljon a kukába!

1. Helyhiány. Nem mindenkinek adatik meg, hogy családi házban éljen vagy rendelkezzen külön tárolóval, ahol úgy el lehet tűntetni a lomokat, hogy ne szúrja a szemünket. Ha el is tudjuk tűntetni, teljesen felesleges. Úgy vagyok ezzel, hogy ha valamit fél vagy egy éve nem használok, akkor arra biztos nincs szükségem.
2. Mindig van olyan pénzért megvehető áru, amire sajnálunk pénzt költeni, mert nem létszükséglet, de vágyaink között szerepel
3. Mindig találunk olyan vevőt, aki ugyanígy van vele. Sajnálja a pénzt arra, hogy valamit újonnan megvegyen, de az új ár töredékéért szívesen megvenné.
4. Szakik is úgyanúgy lehetnek a vevőink között. Egy hibás, nem működő, rossz dolog jó fogás lehet egy műszerész vagy egy ács számára, míg nekünk sokba kerülne megjavíttatni.
5. Nekünk sem jön rosszul egy kis plusz pénz
6. Ha csak 1Ft-ért is vinné el valaki, akAmikor is elvitték, és használni fogják és talán valakinek örömet is szerzünk vele. Mindig találunk olyanokat, akik nálunk szerényebb, rosszabb körülmények között élnek, ne abból induljunk ki, hogy nekünk már nem ér semmit. Másnak igenis szüksége lehet rá!
7. A környezetet is kíméljük azzal, hogy nem a kukába dobáljuk a felesleges kacatjainkat.
8. „Amit birtokolsz, az birtokba vesz” – hangzik el el Tyler Durdon szájából a Harcosok klubja c. filmben. Van benne bőven igazság. Gondoljunk abba bele, hogy mennyire könnyen pattannánk egyik helyre a másikra, ha csak egy batyúval rendelkeznénk, és mennyire nehéz lenne ugyanezt a döntést meghozni, lakássál, bútorokkal, hitellel és még ki tudja mivel a hátunkon.

Egy rövid történet arról, hogyan is (nem) működik ez:
Legutóbb, mikor barátnőm költözött egyik lakásból a másikba, a főbérlő nagy rikácsolást rendezett, mert a csaptelep hétköznapi használat mellett elromlott. Simán rá akarta varrni az árát, hisztizett, hogy milyen sokba fog ez neki kerülni (persze ha már cserélteté, akkor egyből legyen az is jobb).
A lényeg azonban nem is itt van, hanem ott, hogy ezek után azokat a bútorokat, amiket nem használt, ide-oda adogatta a szomszédoknak, aminek az eredménye az, hogy egy kanapé talán a mai napig is kint ázik a gangok alatt. Összefoglalva, ez az emberi butaság, amit sajnos sok tudatosság nélkül élő embernél megfigyelek. Pár ezer forintért képes fesztivált csinálni, és sajnáltatni magát a helyzete miatt, miközben az ablakon a többszörösét is kidobja azzal, hogy az utcára, kukába vagy a szomszédnak adja nem használt cuccait.

Egy ilyen költözés során könnyen több tízezer forintot is össze lehet szedni, ami akár félre is rakhatunk, vehetünk valamit belőle, vagy állhatjuk ebből a költözés járulékos költségeit.

Eleinte könnyen tudunk szelektálni, mindenki talál lazán olyan tárgyat a lakásában, ami abszolút felesleges. Ha ezeket felleljük, összeszedjük, talán meg is tettük az első lépést, innentől már csak fel kell rakni vaterára vagy épp más aukicós oldalra. Ha könnyedén a kukába dobnánk, akkor ne hezitáljunk, mehet 1 forintos aukcióra, így biztosan elviszi valaki.

Ha már olyan tárgyakon is gondolkodunk, amire azt mondanánk, hogy „jó lesz még valamire”, és nagy a dilemma, de meg tudjuk hozni a döntést, hogy megváljunk tőle, talán elmondhatjuk, hogy már jó úton haladunk.

Szeretnék mindenkit buzdítani, hogy ne sajnálja az idejét arra, hogy kiválogassa, ami nem kell és átértékelje, hogy mi az amire valójában szüksége van! Érdemes... már csak, ha azért is tesszük, hogy valamit ne a saját pénztárcánkból kelljen fizetni.

Sok embernek tanácsolom, hogy nézzen körül vaterán, ha már nem akar sokat költeni valamire, sajnálja a pénzt a bolt új árra. Attól persze, hogy felmegyünk a Vaterára, vagy kistesóján –a Teszveszen- nézelődünk, nem biztos, hogy a legjobb üzletet kötjük meg. Ahhoz, hogy a legtöbbet vagy a legjobbat hozzuk ki a pénztárcánkból, érdemes körültekintőnek lenni, és nem egyből ráugrani arra az ajánlatra, ami szembejön velünk. Mint tapasztalt licitálgató, igyekeztem Nektek néhány jó tanácsot összeszedni, amivel jobban tudtok boldogulni és az eladóval együtt a Ti is elégedettek lehettek a vásárlást követően.

Talán mondok semmi újat azzal, hogy érdemes olyan ajánlatok, aukciók után keresgélni, amik kevésbé látogatottak, kisebb az érdeklődés utána, vagyis több esélyünk van arra, hogy alkudozzunk, vagy olcsóbban hozzájussunk álmaink akármijéhez. Olyan ez, mintha azt kérdeznénk, hol is vegyünk tv-t. Egyből eszünkbe jut a Media Markt meg a Saturn. Frekventált helyen van, hosszú a nyitva tartása és mindenki ismeri – de néhány jó akciót leszámítva drágább is. Ha olcsóbban akarunk kijönni, akkor már vadásznunk kell a helyek iránt. Ehhez azonban nem mindenkinek van türelme, van aki azt sem tudja hogyan álljon neki, ha egyáltalán felmerül, hogy igenis van alternatívája a plázáknak és a nagyobb kereskedelmi láncoknak.

Itt-ott pár példával segítelek Titeket, miután legtöbbször műszaki cikket adok-veszek, így kevésbé tudom megadni arra a tuti választ, hogyan érdemes tetőcsomagtartót vagy babakocsit vásárolni. Ennek ellenére igyekszem nem csak műszaki cuccokra szűkíteni az irományom.

1. tipp: A kategóriaválasztót és a kereső mezőt is használd

Alapvetően kétféleképp kereshetünk termékre. Használhatjuk a Kereső ablakot és a bal oldali Kategóriaválasztót. Érdemes mindkettőn keresztül keresnünk. Nem mindenki profi értékesítő vagy Vaterás, így könnyen előfordul, hogy egy iPod nem az „MP3, MP4 lejátszók” közé kerül, hanem az „iPod kellékek” közé, így sosem találnánk meg a megfelelő a kategórián belül.

A Kereső funkció sem tudja minden esetben az összes ajánlatot kiadni, hisz az megint csak az eladótól függ, milyen megnevezéssel indítja el az aukciót.

Nálam a kettő kombinációja a legbeváltabb: egy-két szó a Kereső ablakba. Ha van találat, akkor a bal oldali kategóriák közül kiválasztom azokat, amik esélyesek. Sok eladó sajnos egyáltalán nem adja meg az adott kategóriához tartozó paramétereket (típus, méret, stb.), ezért azokat szerintem nem célszerű kitölteni a keresés szűkítésekor.

Ha használt terméket keresünk, akkor pipáljuk be „Vatera és TeszVesz termékek” checkboxot, ezzel kiszűrjük a Grando-n keresztül árult új cuccokat, ami sokszor a találatok felét jelenti.

Lényegében arról van szó, hogy több eséllyel tudunk alkudni, ha olyan aukciók után keresgélünk, amik kevésbé látogatottak, amik sokszor abból adódnak, hogy az eladó hibásan vagy felületesen tölti fel a portékáját.

Itt ragadnám meg az alkalmat arra is, hogy 1-2 fogalmat tisztázzak a kezdők számára:

Minimálár: az az ár, ami alatt az eladó nem adja el a terméket. Ha licit értéke nem éri ezt el, akkor az eladó sikertelennek minősül. Például találkozhatunk azzal, hogy egy áru 1 forintról indul, de 5000 forint a minimálár. Ebben az esetben 4000 forintos licit esetében nem nyerjük meg az aukciót. Ez majdnem olyan, mintha 5000 forintról indítani az eladó az árut, annyi a minimális különbség, hogy az 1 forintos aukciók általában keresettebbek, így nagyobb látogatottságot lehet elérni vele. A termék megnevezésében szereplő „nincs minimálár” vagy rövidítve „NMÁ” azt jelenti, hogy valóban a legmagasabb licit nyer, nincs alsó határ amit el kell érnünk.

Villámár: más néven fix ár. Ezen az áron azonnal leüthetjük a terméket, vagyis azonnal a miénk lesz.

1 forintos aukció: egyik legkeresettebb aukciótípus. Azt jelenti, hogy 1 forintról indul az aukció. Ezt lehet kombinálni a fenti két lehetőséggel is, vagyis beállíthatunk minimál- és villámárat is mellé.

2. tipp: Kiemelt aukción biztos drágább lesz

A találatokat először látogatottság szerint rakja sorba a kereső, így érdemes a találatokat „Hamarosan záródó aukciók előre” szerint rendezni. Akármelyik szűrőt alkalmazzuk, mindig a kiemelt aukciók kerülnek előre. A kiemelés egész egyszerűen egy plusz opció, amiért külön fizet az eladó, és így a keresések elejére kerül. Miután ez extra látogatottságot eredményez, ismét csak kisebb az esélyünk a jó bizniszre, így érdemes lapozgatni, amíg meg nem látjuk a „Növelje értékesítési esélyeit! Emelje ki termékeit a többi közül!” feliratot. Innentől már az összes ajánlatot egyben látjuk.

3. tipp: Nem mindig az 1 forintos aukció a legolcsóbb

Az alcímben bizony benne leledzik a lényeg. Minden olyan áru, ami iránt általánosan nagy a kereslet, annak látogatottságát többszörözni lehet, ha eladóként 1 forintról indítjuk az aukciót. Vásárlói szempontból ez nekünk pont nem jó, kisebb eséllyel indulunk a nyerésért. Sokszor előfordul, hogy olcsóbban kijövünk, ha egy villámáron elindított aukciót azonnal leütünk fix áron, mintha harcba szállunk az 1 forintos aukción, sőt előbbinél még alkudozni is tudunk valamennyit (például azzal érdemes bepróbálkozni, hogy állja-e az eladó a posta költségét). Ahol érdemes körülnézni a villámáras vagy nem 1 forintról induló aukciók között, azok tipikusan a műszaki cikkek: LCD tv, újabb laptopok és okos telefonok, ipod, iphone vagy épp márkás karórák.

Saját példámon keresztül:  ugyanazt a típusú karórát 6-9 ezer forint közötti villámáron hirdették hetekig, amit én 1 forintos aukción 12 ezer forintért adtam el.

Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy megéri-e a villámáras aukció, akkor nézzünk meg néhány hamarosan záródó 1 forintos aukciót. Ezt a baloldali „Keresések szűkítése” részben tudjuk megtenni úgy, hogy bepipáljuk az „1 Forintos aukciók!” és az „1  órán belül lejáró aukciók” checkboxot, utóbbit érdemes átállítani nagyobb értékre, például 2-4 órára.

Ismét egy szemléltető példa: egy barátom egy Dell ultrabooktól próbált megszabadulni. Először fix áron próbálta eladni, amit 3-400-an néztek meg, és persze senkinek nem kellett. Ugyanazt 1 forintos aukción hirdetve 3445-en nézték meg és persze vitték mint a cukrot.

Vannak olyan árutípusok, ahol viszont az eladónak nagyon kockázatos az 1 forintos aukció. Érdemes ezekre rárepülni. Az ilyenek természetesen kevésbé keresettek. Egy full extrás kazettás walkmant simán vehetünk 1 forintért, vagy épp egy CD/DVD állvány 1-200 forintért, ha az eladó 1 forintról indítja az aukciót. De vehetünk szinte semmiért akár kábeleket, telefontokokat, táskát is.

4. tipp: Nézd meg, kitől vásárolsz

Az eladó neve mögött látjuk hány különböző személlyel volt már tranzakciója, valamint azt is, hogy ebből mennyi volt sikeres. Ha ez nem 99% feletti, akkor az eladó nevére kattintva megnézhetjük az összes visszajelzést. Ilyenkor érdemes megnézni a negatív értékeléseket. A legjobb, legkorrektebb eladóval is 1-2 eset könnyen előfordulhat, ami miatt nem ő a hibás. Ha csak néhány értékelése van (10-nél kevesebb), érdemes mindenképp ránézni az értékelésekre. A tranzakciókat pozitív, semleges és negatív kategóriába sorolva lehet értékelni, amiből a semleges nem rontja az eladó százalékos eredményét. Ezek között legtöbbször sikertelen tranzakciók vannak, ahol a felek kulturált módon tudtak egyeztetni egymással. Túl sok semleges is lehet gyanús.

5. tipp: Kérdezz, de csak ha szükséges

Abszolút igaz. Előtte azonban olvass. Olvasd végig a termékleírást, a szállítási és garanciális feltételeket. Rendszerint magára igényes eladó mindent leír, ami csak szóba kerülhet. A szállítási és garanciális feltételek fül alatt sokszor leírja az eladó, hogy merrefelé lehetséges a személyes átvétel, továbbá megtaláljuk, hogy mennyibe kerül a postai költség. Mint eladó, nagyon idegeső, mikor arra kérdeznek rá, ami le van írva.

A félreértések elkerülése érdekében, ha valami nincs leírva, kérdezzünk rá.

Fix áron hirdetett aukción próbálkozhatunk alkudozással is, ha az eladó belemegy, akkor kérdezzünk rá a továbbiakra, például, hogy átállítja-e a villámárat, vagy zárttá teszi az aukciót, stb.

1 forintos aukción is próbálkozhatunk, de rendszerint úgyis az a választ kapjuk, hogy ha érdekel, akkor licitálj. Hozzáteszem ebben az esetben jogosan.

Pontos címet, telefonszámot, email címet ne kérdezz! Ez tiltott. Az eladó elérhetőségeit akkor kapod meg a Vaterától, ha megnyerted az aukciót. Arra nincs lehetőség, hogy először megnézzük az árut, majd ha tetszik, akkor leüssük a Vaterán, vagy telefonon egyeztessünk az aukció lejárta előtt.

Azt azonban nem tiltja a szabályzat, hogy kicsit pontosítsuk az átvételi lehetőségeket, például át tudjuk-e venni a Blaha Lujza téren a terméket.

6. tipp: Nézz utána a neten

A Vatera nem csak magánszemélyek aukciós tere. Sok cég –például számítógépes vagy telefonos boltok- is árulnak itt, de sok magánszemély üzletszerűen végez itt kereskedelmet, így érdemes körbenézni az interneten, hogy valóban megéri megvenni a terméket.

Érdemes pontos típusszámot kérdezni műszaki cikkeknél, ha mélyebben utána akarunk nézni a termék paramétereinek.

7. tipp: Külföldi árut inkább egyből külföldről

Egyik korábbi cikkemben már kinyilvánítottam azon véleményemet, hogy nem szívesek fizetek azért valakinek, hogy egy külföldi weboldalon helyettem bevásároljon majd rárakja a hasznát. Csak akkor fizetek, ha az eladónak van hozzáadott értéke az értékesítési láncban, vagyis már berendelte az árut, így nem kell várnom rá egy hónapot, és nem kell azon paráznom, hogy átmegy-e a vámellenőrzésen vagy sem. Az áru terméklapján az „Az árú helye” mellett látjuk, hogy Külföldi küldeményről van-e szó. Itt többnyire feltűntetésre kerül a konkrét ország neve is.

Legtöbb külföldről érkező áru olyan weboldalon kerül megrendelésre, amit mi is elérünk otthon, be tudunk regisztrálni és vásárolhatunk is. Néhány példa: kínai műszaki cikk nagy eséllyel a www.ebay.com-ról származik. Egy Nagy-Britanniai sporteszköz, hátizsák könnyen származhat a www.sportsdirect.com-ról. Nem szeretném senkinek az üzletét rontani, de magam részéről pofátlanságnak gondolom, ha valaki azért kér pénzt, hogy helyettem kattintson meg egy gombot.

8. tipp: Nagyobb lépcsőben licitáljunk

Ha már beszállunk a licitálgatásba, akkor érdemes az utolsó percekre koncentrálni, ugyanis ott dől el minden, sokan akkor szállnak be. Annál nincs idegesítőbb, mint amikor más nyer csupán 5-10 forinttal. Az utolsó licit megtételekor érdemes egyből 2 licitlépcsőnyi összeg néhány forinttal megemelt értékét beírni a licit mezőbe. Például, ha azt látjuk, hogy 1000 forint a licitlépcső, akkor az utolsó percben rakjunk rá 2010 forintot, így ha valaki az utolsó másodpercben ránk licitál egy ezressel, akkor is még a mi vagyunk a nyerők 10 forinttal. Lényegében ezt hívják védett licitnek.

5 perces hosszabbítás esetében ez persze nem célra vezető. Az 5 perces hosszabbítás azt jelenti, hogyha az utolsó 5 percben licit érkezik, akkor az aukciót lejárata visszaáll 5 percre, vagyis mindegy, hogy az utolsó másodpercben, vagy a lejárat előtt 4 perccel licitálunk.

9. tipp: Igyekezzünk a kapcsolatfelvétellel

A legtöbb eladó elvárja, hogy 3 napon belül vegyük fel a kapcsolatot vele, és 7 napon belül rendezzük a tranzakciót, vagyis egyeztessünk le egy helyszínt és időpontot, vagy utaljuk át a végösszeget.

A postán szeretnénk megkapni a terméket, akkor nekünk kell először átutalnunk a végösszeget, majd ha az beérkezik az eladó számlájára, akkor ő is postára adja a megnyert terméket. Rózsaszín csekkes befizetés vagy utánvét ritkán elfogadott módszer a végösszeg rendezésére, így ha ebben gondolkodunk, mindenképp egyeztessünk az eladóval, mielőtt licitálunk.

Miután megnyertük a terméket, sok esetben az eladótól automatikus levelet is kapunk, melyből megtudható a számlaszáma, vagy a lehetséges átvételi időpontok és helyszínek.

A Vaterától azonban minden esetben kapunk egy emailt, amiből megtudhatjuk az eladó e-mail címét és telefonszámát.

10. tipp: Személyes átvételnél alaposan nézzük meg a terméket

Ha lehetőségünk van személyes átvételre, akkor próbáljuk ki a terméket. Kapcsoljuk be, nézzük át, van-e valami sérülés, amit az aukciónál feltett képeken nem láttunk. Ha személyesen vettük át a terméket, nehézkes utólag problémát jelezni, hisz itt valóban érvényesül a „pénztártól való távozás” elve.

 +1. tipp: Kisebb hiba javításával, hiány pótlásával olcsóbb is lehet

Egy utolsó tipp arra az esetre, ha valaki az adott termékhez ért. Kisebb küllemi hibával rendelkező vagy hiányos terméket sokkal olcsóbban meg lehet szerezni, mint a hibátlant. Elég, ha nincs meg a telefon vagy a laptop töltője, gyenge az akku, máris nagyot eshet a lehetséges maximális ár. Ha van türelmünk hozzá, és valamennyit értünk hozzá, akkor rendelhetünk máshonnét –akár külföldről is- akkut, töltőt, kábelt bagatell összegért, így mindent összegezve olcsóbban jöhetünk ki.

Annyira bejött a népnek a laptop, hogy vitték, mint a cukrot, úgyhogy az eredetileg tervezett második és harmadik részt egyben kell leírnom. Sebaj, kevésbé kopik a billentyűzetem és az ujjam.

A macska a géped ellensége

Az első részben ott hagytam abba, hogy kíváncsian várom mit is kapunk majd a zaciból. Azt már előre megjegyeztem, hogy elvileg semmilyen gondja nem lehet, de emellett fura az is, hogy ki tudtunk hozni, hisz normál esetben meglenne minden bent maradó piacképes árunak a maga helye. Egy viszonylag fiatal laptop mégiscsak könnyen gazdára talál.

Múlt hét szerdán kaptam kézbe a gépet. Az 5 perc alatt leesett, hogy macskás tulajdonosa volt, a sűrített levegő már nem segített, kis kefékkel kellett kiszedegetnie a szőrszálakat a billenytűk közül. Bevallom, inkább mosom ki a pörköltmaradékot vagy a csokit, mint szőrszálakat. Annál nincs macerásabb. :) Térjünk inkább át arra, hogy piszkon, szőrön és hasonló -szivaccsal, kefével- rondaságokon kívül volt-e valami baja.

A gép alján ott virított a Windows 7 COA matrica, így usgyi neki, telepítsük újra a gépet a Recovery partícióról. Az Acer gépeknél ezt a funkciót rögtön bekapcsolásnál az ATL-F10 billentyűkombinációk segítségével tudjuk elérni - amennyiben a BIOS-ban nincs letiltva.

Hibás Recovery

A Recovery szépen elindul, kiválasztottam, hogy teljes újratelepítés. A telepítő 20-25% között elszállt azzal, hogy nem tudja olvasni a fájlokat. Másodszorra és harmadszorra is ugyanez. Lehet, hogy probléma van a HDD-vel, vagy csak szimplán valaki beleturkált ebbe a partícióba. Ahhoz, hogy használható legyen a gép, természetesen feltelepíthetünk másik Windowst is, aminek szépséghibája, hogy nem a géphez tartozó gyári operációs rendszer kerül fel rá. Miután a Google semmi jó tanáccsal nem kecsegtetett, úgy döntöttem, hogy a gyári Recoveryt, felrakok egy másik Windows 7-et egy külön winchesterről (a saját gépemben nincs CD vagy DVD olvasó, így a Windows telepítő is HDD-n van).

BIOS jelszó

Ahhoz, hogy winchesterről lehessen telepíteni, nyilván arról kell bebootolni a gépet. Ezt kétféleképp tehetjük meg: a BIOS-ban beállítjuk a bootolási sorrendet, vagyis a gép indulásakor az F12 megnyomásával elérhetünk egy menüt, amiben kiválaszthatjuk a megfelelő meghajtót. Utóbbit menü elérését azonban engedélyezni kell a BIOS-ban.

Rossz hír, a BIOS jelszóval védett, amire megoldást fél óra alatt meg is találtam a Google-ban. A BIOS jelszót lehet resetelni szoftveresen és hardveresen is, szerencsére utóbbihoz nem kell nagyon szétszedni a gépet. Teendők:

1. vegyük ki a gép akkuját, és csatlakoztassuk le a hálózati töltőt is.
2. vegyük le a gép aljáról a nagyobb műanyag fedelet, ami mögött a memóriamodulok és a wifi kártya található.
3. Vegyük ki a memóriamodulokat.
4. Zárjuk rövidre az RTC_RST felirat mellett lévő két pontot. Erre tökéletesen jó egy csavarhúzó. Az alábbi képre kétféle típust is felraktam, alapvetően pont olyan leírást nem találtam, ami pont a blogban szereplő típusról szólna, a felirat ott is megtalálható.

Ha rövidre zártuk a két forrasztást, akkor rakjuk vissza az akkut, és indítsuk be a gépet. Nem kell megijedni, a gép nem ad képet pár másodpercig, majd újraindul és ezután már F2-vel a BIOS-ba belépve át lehet állítani a bootolási sorrendet, úgy hogy a külső winchestert lehessen használni indításkor. 

Akit esetleg érdekelne, hogyan lehet egy külső meghajtót átalakítani úgy, hogy utána arról lehessen feltelepíteni a Windowst, az ezen a linken keresztül el tudja olvasni angolul. Az egész procedúra lényege, hogy a külső eszköz partícióját aktívvá kell tenni, majd a a Windows BOOTSECT parancsának segítségével az eszköz már bootolhatóvá válik. Ezután csak fel kell másolni mindent az eredeti Windows DVD-ről a HDD-re. A HDD-re ezután mást is másolhatunk, így könnyedén előállíthatunk egy olyan eszközt, amin fenn van minden biztonsági másolatunk, programunk, zenénk, amit probléma esetén egy eszközről vissza tudunk pakolni installálás után.

Akkumulátor és HDD állapot

Installálás után jó szokásom, hogy megnézem milyen állapotú az akkumulátor és a winchester. Utóbbira rendszerint a HDD Sentinelt használom. Ez egy magyar szoftver, aminek létezik ingyenes verziója, a célre ez is tökéletesen megfelel. Kétféle fő eredményt ad ki: teljesítmény és kondíció. Ha külön winchestert árulunk, ezekre az adatokra rendszerint rá is kérdeznek tapasztaltabb vásárlók. Ha nem érte a winchestert külső behatás, nem lett rosszul leállítva a gép, akkor ezeknek a számoknak közel 100%-on kell lennie. Esetünkben a teljesítmény 100%, míg a kondíció 88%. Ez még tökéletesen megfelelő megítélésem szerint. Itt megjegyzem, hogy én 1 éve olyan külső eszközt használok, aminek 7% a kondíciója, és nincs vele semmi bajom, de csak arra használom, hogy kölcsönadjam, ha valakinél nincs pendrive-ja. A biztonsági mentéseket már nem merném rárakni. :)

Az akkumulátor állapotának mérésére nincs kifejezett kedvenc, most épp a BatteryInfoViewt használtam. Szintén letölthető az internetről ingyenes verzióban. A lényeget itt is százalékos eredményben kapjuk meg az akkumulátor alapadatai mellett. Ez nálunk 81% volt, vagyis a gyári maximum 4 órás teljesítményből ugrik közel 1 óra. Miután a méretéből adódóan nem egy ultrahordozható gépről van szó, a 2,5-3 órás maximális teljesítmény megfelelő ebben a kategóriában.

Összességében

Összefoglalva a gép jó állapotban van, tökéletesen alkalmas használatra - igaz a Recovery partíció problémája zavar. A Windows élmény-index 4,9, vagyis a Windows súgó szerint nyugodtan bekapcsolhatjuk az Aerot mindenféle áttűnésekkel. Ha nem fontos a külcsín, akkor inkább kapcsoljuk ki, csak feleslegesen meríti az akkumulátor és használja a gép erőforrásait.

Eladva

Hogyan is kerüljön fel a Vaterára. Nincs kérdés, 1Ft-ról kell indulnia, és emelett egy kis kiemelés is kell, valamint jó képek. Ez pont annyit jelent, hogy akár tízszer többen is megnézik majd az aukciót. Ez sajnos hozza azt is magával, hogy megjelennek a hülye kérdések is, mint például, hogy "A gép szép?", vagy olyan olyanokra vonatkoznak, amik bent vannak a leírásban. Nem utolsósorban pedig jönnek a csereberélők, akik értéktelen kacatokat akarnak ránksózni. Megfigyeltem, hogy akik sokat kérdezgetnek, nemigazán szoktak licitálni, aki pedig licitál vagy nyer, az nem is kérdez általában. Szóval az ostoba kérdésekre nem is szoktam válaszolni, inkább kerülöm őket.

Az aukció nem ért el a lejárati idejéig, 3 nap után 65.000 Ft-os villámáron elkelt. A 3 nap alatt közel 1300-an nézték meg, és több mint 70 aukciófigyelés volt. Valószínűsíthető, hogy magasabb villámáron is el tudott volna menni ilyen nézettség mellett, mindenesetre nekünk így is bőven megérte.

Egy barátomnak sikerült hozzájutnia zálógházi munkatársként egy visszamaradt Acer Aspire 5741 típusú notebookhoz – egyelőre csak papíron. A notebookról annyit tudunk, hogy Intel P6000 típusú 2 magos processzorral hasít, 3Gb memóriát és egy 300Gb-os winchestert tartalmaz, valamint elviekben  Windows 7 is jár hozzá. Amit még tudunk, hogy beindításkor a Windows állandóan merevlemez ellenőrzést akar végrehajtani. Ez persze nem hiba, szimplán egyszer kell türelmesnek lenni, hogy végigmenjen, és utána nem kell össze-vissza kikapcsolgatni menet közben a gépet.

Ez a típus kb 2,5 éve került forgalomba, így nem egy nagyon régi típusról van szó. Körbenéztem, mennyiért kapható használtan egy ilyen laptop. Törött zsanérral valamennyivel 60 ezer alatt kóstál, de ha hibátlan állapotúban gondolkodunk, akkor 75 ezret is elkérnek érte. Figyelembe kell vennem azonban azt is, hogy a fentiek Core i3 processzorral szereltek, az általunk beszerzett gép pedig sajnos csak egy alsó-közép kategóriás, belépőszintűnek mondható processzort tartalmaz, így valamennyivel biztosan kevesebb összeg hozható ki belőle.

A cpubenchmark.net oldala szerint megközelelíti az erősebb Athlon X2 vagy Core2Duo procik sebességét, így elmondható, hogy hétköznapi munkára, netezésre, filmezésre bőven elegendő lesz a teljesítménye, szóval piacképes vas van benne.

Részben zsákbamacskáról is van szó. Saját szemünkkel nem láttuk a masinát. Nem tudjuk, mennyit bír még az akkumulátor - a legtöbb vevőnek fontos a jó állapotú akku, még akkor is, ha gyakorlatilag végig töltőről használja. A gép nem volt ingyen, így egy új akku vásárlása nehezen fér bele, ha tisztes hasznot is akarunk látni rajta. Az új akku ára 27-30 dollár között van eBay-en (kb 6500-7000Ft átszámítva), ami 6 cellában, 5200mAh-s teljesítményt ad majd. Ha teljesen halott az akku, akkor sajnos meg kell lépni az akku beszerzését is, ami azt is jelenti, hogy 1 hónapig benne fog állni a pénz a laptopban, cserébe legalább ugyanennyivel növeli a gép értékét is. Azt sem tudjuk, vannak-e olyan sérülések, amiket a zálogház nem vett észre bevételezéskor. Ebben talán minimális a rizikó, a zálogház nem vesz be olyan gépet, ami nem közelíti meg az újszerű állapotot.

Egyelőre tehát ennyi információnk van, kb 2-3 hetet kell várnunk, míg a zacis bürokrácia összes fontos emberének összes plecsnije rákerül az engedélyre, hogy a gépet elhozhassuk. Ha sikerült átvenni a masinát, a következő részben leírom mit is sikerült kimentenünk a zaciból, az alapján megtippeljük mennyi lesz majd a nyerő licit. Az eladás előtt persze egy kis takarítás, telepítés, hogy minél vonzóbb árut bocsáthassunk aukcióra.

Ma délután egy márkás fülhallgatót adtam át egy vevőnek. Megfontolt fiatal srácnak tűnt, utánanézett, hogy mi alapján lehet felismerni, hogy hamisítvány-e vagy igazi. Jómagam erre nem tudtam választ adni, hozzám is csere útján került, de jeleztem neki, hogy ha hamisítvány, akkor természetesen elállhat, elvégre nem célom senkit átvágni. Hasznot sem akarok húzni belőle, szimplán felesleges, csak fölös lom, sok másik mellett.

Az átvétel során minden rendben ment, megnézte, kipróbálta, kifizette, aztán mindenki ment a maga útjára. Remek. Megint egy lommal kevesebb. Megint közelebb vagyok ahhoz a filozófiához, amit Tyler Durden szimbolizál a Harcosok klubjában, vagyis a túlélés nomád értelmezésében nincs szükségem erre fülhallgatóra. Najó, a modern élet megszállotja vagyok, de azzal teljesen egyetértek, hogy amit birtokolsz, az birtokába vesz. Ha megszabadulok néhány kacattól, akár eladom, akár elajándékozom, akár a kukában landol, már sokkal szabadabbnak érzem magam. Ez pedig jó érzés.

A filozofikus kanyarból visszatérve, az átvételt követően kb. negyed óra múlva már otthon is voltam. Ekkor megcsörrent a telefon. A vevő hívott, hogy valami nem kóser, kerülgette a forró kását, így rákérdeztem, hogy azt szeretné-e, hogy visszavegyem a fülest. Igen, ezt szeretné. Állítása szerint az egyik fele nem szól néha, ami meglepett.

Dilemmába estem, mit mondjak. Elvégre a személyes átvétel lényege, hogy megnézheted, mit veszel, kipróbálhatod, és akár azt is mondhatod, hogy nem erre számítottál. A személyes átvételnél azonban minden rendben ment. Használt cuccnál pedig nincs kötelezettség arra, hogy az eladónak garanciát kéne adnia. Azt is mondhatnám, hogy pénztártól való távozás után nincs reklamáció.

A másik probléma, hogy eltelt fél óra, bármi történhetett, mi garantálja, hogy nem a vevő használta nem megfelelően. Elvégre ez pont egy olyan márka volt, ami kiváló minőségű hangzást ad, de saját tapasztalatomból mondom -vagyis írom-, hogy nem erőssége a tartósság. Elég néhányszor megrántani, és már törik, szakad a kábel.

Oké, 20 perc múlva az eredeti helyszínen leszek, megnézem a saját szememmel is. Persze, miután letettem a telefont, párszor belerúgtam dühömben a konyhaszekrénybe, és néhány keresetlen szó is kiszaladt a számon. A néhánynál talán több, elvégre hazaértem, már főzném a kávém, és tenném a dolgom. A meló utáni kávé pedig szent és sérthetetlen, a kávézás pedig egy olyan szeánsz, mikor a gondolatkáoszból rend lesz, így ez kihagyhatatlan része a napomnak, ezzel kezdődik a meló utáni valós élet.

Rendben, nyugalom, a szeánsz csúszni fog. Egyből visszaindultam. Nyilván csak úgy nem adok vissza pénzt, szeretném megnézni én is, mi a probléma. Bedugtam egy szimpla Nokiába a fülest, ráncigáltam jobbra-balra, de semmi. Ő is betolta a fülest az iPodjába, tekergette jobbra-balra, de semmi probléma nem tapasztalható. Végülis, rájöttem, hogy vagy a füles csatlakozója vékonyabb, vagy az iPodé vastagabb néhány tized miliméterrel, ami miatt zsebben hordva, a rászkódástól néha nem érintkezik. Érdekes, ilyennel sem találkoztam még, de az biztos, hogy erről egyikünk sem tehet.

Patthelyzet. Ha szigorú vagyok, akkor mondhatnám, nem az én dolgom, hogy milyen eszközzel használja a fülest, ha nem teljesen kompatibilis, arról nem én tehetek. Ha erkölcs vagy etika szempontjából közelítem meg, akkor pedig lesz egy vásárló, aki elégedetlen, lehet, hogy azt a néhány ezer forintot is nehezen rakta össze és most van egy fülese, amire állandóan figyelni kell.

Ez nem csak az én dilemmám. Egy vállalkozásé is. Profitorientáltság vagy ügyfélközpontúság. Rövidtávú haszonszerzés vagy minél több ügyfél, vevő bizalmának megnyerése. Egyelőre én maradok az utóbbinál. A döntés persze egyszerű, nem ebből élek és nincs szükséghelyzet.

Jól hangzik, de fenntartásokkal

Az eBay Buyer Protectionnel pont úgy voltam, mint a kínai eladók által adott garanciával. Jól hangzik, de a gyakorlatban elég kevés eszköz van a kezünkben, hogy érvényesítsük is. Elvégre nincs iroda, nincs egy hely, ahová személyesen bemehetünk, ha valami nem úgy megy, ahogy elvárnánk. Nem tudjuk senkire ráborítani az asztalt, ha már elszakadt a cérna. Nincs magyar kontakt, aki által megfoghatóbb lenne a garancia, és az is kérdéses, mit tudna kezdeni egy fogyasztóvédelmi hatóság egy ilyen esetben. Egy nagy megfoghatatlan szervezet vagy egy külföldi eladó van, akivel szemben nem sok esélyünk van fellépni, ha a garancia mögött nincs semmi.

Az eBay Buyer Protecion talán az egyik eszköz arra, hogy a vásárló bizalmát növelje, ne ódzkodjon a világ másik végén ülő vevőtől megrendelni valakit, akiről azt sem könnyű megállapítani, hogy melyik a keresztneve vagy épp a vezetékneve.

Ahogy itthon, az eBayen is sokat számít, hogy az adott felhasználó hány tranzakciót bonyolított le, milyen értékelésekkel rendelkezik. Az arányok hasonlóak itthon, a konkrét számok azonban nem. Egy közel 100%-os, több tízezer eladással rendelkező külföldi eladónál kicsi az esély arra, hogy átvág. Egy hazai magyar aukciós oldalon regisztrált felhasználónál én legalább 40-50 sikeres tranzakció után mondom azt, valószínűleg megbízható és nem merül fel, hogy gond lesz.

Egyszer mindenki belefut

Eddig, semmi attrocitás nem ért az eBay-en. Néha már lemondtam 1-1 termékről, de a legrosszabb esetben is megjött minden 60-70 napon belül. Ez bizony ritka, de előfordult már néhányszor. Ha egy magyar oldalon vásárolok, akkor ezres nagyságrendű tranzakciónál fel sem merül, hogy probléma lesz.

Ugyanez a szám bizony egy nemzetközi piacon karcsú. Néhány –a többi eladóhoz képest- jelentős kedvezmény adó aukcióra órák alatt bejön több száz megrendelés. Ebből elég elindítani 4-5 darabot, máris összejön 1000 darab, és 1-2 nap után még fel sem merül, hogy csalók áldozatául estünk.

Igyekszem mérlegelni és körüljárni azokat az ajánlatokat, amik túl jó üzletnek tűnnek. Többnyire az óvatosság és az ész diadalmaskodik, néha azonban előfordul, hogy bedőlök és elvesztem a fejem, eluralkodik az érzés, hogy most valami kivételesen jó, sőt kihagyhatatlan üzlet van kibontakozóban. Ezek persze mindig pofára eséssel végződnek.

Mint egy jó állam

Az eBay nem egyszerűen csak egy keret, egy lehetőség, ahol eladhatuk és vásárolhatunk. Aktívan szabályozza és figyeli a piacot, és lép, ha valaki nem tartja be a piactér szabályait. Ha kell, letiltja az adott aukciót vagy akár a felhasználót is. Ha ez megtörténik, és pont azzal az ajánlattal/eladóval történik ez, akitől vagy amit rendeltünk, elkezdhetünk izzadni, mert valami nem kóser.

Nálam ez volt az első lépés, még a vásárlás napján kaptam egy üzenetet az eBay-től „MC015 Security notice: eBay listing removed” címmel, melyben röviden közli a feladó, hogy megértik, hogy csalódottságot okoz, de le kell venniük a terméket az ajánlatok közül és bár lehet, hogy a termék önmagában megfelelő, de nem az előírásoknak megfelelően lett meghirdetve.

Lássuk be, ha ez tényleg az érdekünkben van, akkor minél előbb meg kell tenni. Egy nemzetközi piactéren elég sokáig kell várni az első visszajelzésre is, márpedig 30-45 nap alatt elég sok embert lehet átvágni, ami az eBay renoméján is csorbíthat.

Mi a teendő

Az eBay üzenete szerint az alábbiak a lehetőségeink:

 - ha megkaptuk a cuccot és mindent rendben találtunk, akkor mázlink van, figyelmen kívül hagyhatjuk az eBay lépését.
 - ha még nem fizettünk, akkor azt ne is tegyük meg. Miután lekerült az aukció a piactérről, nem kell fizetnünk érte
 - ha már fizettünk, akkor várjuk ki a szállítási időt, majd menjünk be a Resolution Centerbe és válasszuk az „I haven’t received it yet” opciót – magyarul jelezzük, hogy nem kaptuk még meg a terméket.

Ha fix áron veszünk valamit, az eladó általában azonnali PayPal fizetést vár el, vagyis a gyakorlatban inkább a 3. esettel kell számolni.

Elvárt, hogy mi is próbáljuk valamit tenni a probléma elhárítása érdekében. A resolution center troubleshooting rendszerében egy rövid űrlapot kell kitöltenünk. A kérdések egyike, hogy felvettük-e a kapcsolatot az eladóval, lejárt-e már a szállítási határidő. Ha nem, akkor azt a javaslatot kapjuk, hogy írjunk az eladónak, illetve várjunk egy kicsit, és ha továbbra sincs megoldás, akkor vegyük fel a kapcsolatot az eBayel. Amennyiben mi mindent megtettünk, de továbbra sincs eredmény, akkor nyithatunk egy esetet, ügyet – hirtelen nem is tudom mire lehetne a legjobban fordítani a „Case” szót.

Eset megnyitása

Az eset megnyitásakor tesszük meg az első lépést az eBay felé. Néhány kérdésre kell választ adnunk:

 - alapproblema (nem kaptuk meg a terméket, a termék nem megfelelő, stb.)
 - válaszolt-e az eladó
 - ha válaszolt, mi volt a válasza
 - mi a célunk: pénzvisszatérítés vagy továbbra is a meghirdetett terméket
 - telefonos elérhetőség, amennyiben az eBay egyeztetni szeretne veled
 - kiadható-e a telefonszámod az eladónak
 - utolsóként pedig az eset rövid leírása

Az eBay egy határidőt szab meg, meddig várjunk még az eset megnyitását követően. Ez nálam 10 nap volt, emellett korlátozott ideig hagyja nyitva az esetet, ami kb. 1 hónap. Ha egyáltalán nem jelezzük az eBay felé, hogy mi történt a várakozást követően, egy idő után automatikusan lezárja az esetet.

A várakozást követően ismét rögzítenünk kell mi történt. Ha nincs pozitív elmozdulás, akkor az eBay kezdi kivizsgálni az esetet.

Gyors döntés

Az én esetemben talán egyértelmű volt, hogy az árult termék és a felhasználó is le lett tiltva. Miután letelt a 10 nap, rögzítettem, hogy semmi nem történt. Alig fél napot kellet várni és kaptam a választ az eBaytől, hogy az összeget visszaadjuk. Mikor az üzenet megérkezett már a PayPal tovább is utalta a számlaszámomra az összeget. Utóbbi történés nyilván már egy PayPal beállítás kérdése. Ha nem kérjük, marad az összeg a PayPal számlán.

Nos, nem jó, hogy igénybe kellett venni ezt a védőhálót, de ez az eset bizonyítja, hogy tányleg műkődik, és valóban van védelem. Még azt sem mondhatnám, hogy bürokratikus lenne. Néhány kérdés, kis várakozás, majd eset rögzítés. Ismét várakozás és ha nem történt semmi, akkor az eBay intézkedik. Szerintem ez így rendben is van. Már csak az a kérdés, itthon mikor számíthatunk erre, vagy épp mikor lép közbe egy hazai aukciós oldal, ha egy eladó gyanúsan olcsón ad valamit, és megpróbál lehúzni néhány vevőt.

Ha már pórul jártunk, nekünk egyelőre csak a rendőrség jut, de ötezer forint miatt nem biztos, hogy mindenki végigjárja az igazságszolgáltatás rögös útjait. 

Aki régóta vaterázik, biztosan észrevette, hogy a válság az online aukciós téren is érezhető - egyre több az ún. lom, amitől próbálnak az emberek megszabadulni, miközben értékük nem igazából van, egyre többen próbálnak cserélni, ami kifejezetten bosszantó, amikor egy értékkel rendelkező termékünkért cserébe egy rakás értéktelen kacatot ajánlanak fel ... és egyre kevesebb a vásárló, aki hajlandó olyan összeget megfizetni, ami az általunk elképzelt végösszeget legalább alulról súrolná.

Régi szép idők

2-3 évvel ezelőtt, ha egy terméket eladásra kínáltam, a Vatera által publikált különböző statisztikákból -megfigyelők, aukciófigyelők száma- egész jó következtetést lehetett levonni arra, hogy egy aukció kb. milyen eredménnyel fog zárulni, amennyiben hagyományos aukción indítottam el valamit. Saját tapasztalom alapján elmondhatom, hogy egy aukció zárása előtt számítani lehetett arra, hogy az aukciót figyelők nagyjából fele be fog szállni a licitálásba az utolsó órákban, percekben. Ennek alapján könnyen ki lehetett kalkulálni, hogy érdemes-e további kiemeléseket, többek között 5 perces hosszabbítást alkalmazni, ami mindenképp jó beruházás, hisz amíg van licitáló az utolsó 5 percben, addig az aukció gyakorlatilag nem zárul le, így lényegében licitenként 50Ft-ért tovább növelhetjük az árat, miközben hosszabbítás nélkül az eredeti időpontban lezárulna az aukció az utolsó másodpercben beérkező legmagasabb ajánlattal.

Legtöbb aukciófigyelés az aukció indulásakor jön létre. Ez kifejezetten igaz az 1Ft-ról indított aukciókra. Nem vagyok pszichológus, így nem mennék abba bele, hogy az ár miképp hat az emberre, hogy motiválja a vásárlót, de abban talán nem ér kritika, ha azt mondom, sokan csupán azért jelölnek meg maguknak egy aukciót, mert alacsony árról indul. Ezek között vannak olyanok, akik azért teszik ezt, mert annyira nem fontos felkínált termék, hogy a normál árat kifizessék, de jelentős árkülönbség esetén szívesen vásárolnának. Talán ezért működnek ennyire mostanában a kuponos oldalak is, amik még a válság közepette is szárnyalnak.

Emellett vannak azok, akik nem csupán jó üzletet, olcsó termékeket keresnek, hanem konkrét elképzeléssel mennek fel az aukciós oldalakra. Ők azok, akik határozott szándékkal vásárolnak, és az elérhető, jónak tűnő ajánlatokat bejelölik. Olyan ez, mikor egy boltban leveszek 5 féle cipőt a polcról, azokat elviszem kipróbálni, és azon rágodok, hogy most melyiket is vegyem meg. A szebbet, a praktikusat vagy az olcsót, vagy azt, amelyik menő.

Mi helyzet ma?

Mintha eltűnt volna az utóbbi kategória. Hiába 10-20 vagy 50 aukciófigyelő, az aukció úgy zárul le, hogy az utolsó órában nem is licitál senki. Csak odáig izgalmas egy termék, ha 1Ft-on áll. Akár már két licit után érdektelenné válhat, hiába jó vétel. Esetleg 1-2 ember száll még be, akik arra spekulálnak, hogy további haszon reményében továbbadják.

Sőt. Ha meg akarunk szabadulni valamitől, és csupán annyi elvárásunk van, hogy mégse a kukában landoljon, hanem valami pénzt is kapjunk érte, szinte esélytelen eladni, ha az aukciót nem 1Ft-ról indítjuk, kivéve ha épp valami trendi cuccról van szó, amiért mindenki kapkod, függetlenül attól, hogy kell-e neki vagy sem vagy épp van-e rá pénze vagy sem. Mert ugyebár trendinek és menőnek kell lenni - az minden pénzt megér. Egyesek szerint.

A ruhásszekrény nem raktár. Az íróasztal alsó fiókja sem az. Ha berakunk pár cuccot a spájzba a lekvárok közé, az nem éppen készletgazdálkodás. Ha azt mondom raktár, akkor nekem valami ilyesmi jut eszembe:

Amazon.com raktár (forrás: onebigphoto.com)

Mégis, ha felmegyek a Vaterára, tolja mindenki az arcomba, hogy RAKTÁRRÓL, RAKTÁRRÓL, RAKTÁRRÓL...

Most komolyan?! Aki egy kicsit is gondolkodik, az el kezd kételkedni. Hogyan lehet az, hogy valaki tíz- vagy százezreket kiad egy helyiség bérletérét, majd mondjuk cukorfalat1234 néven (csak kitalált felhasználói név, amennyiben mégis létezik felhasználó ilyen nicknévvel, akkor nem róla van szó) árul egy online aukciósoldalon. Elég ellentmondásos. De ha mégis így van, akkor bizony újra kellene gondolnia a tevékenységet. Egy termék nem attól lesz sikeres, ha 100Ft-al aláverünk mindenkinek, persze lehet a siker kulcsa, de önmagában elég kevés.

Értem én, hogy valahogy meg akarjuk magunkat különböztetni azoktól, aki nem tartanak otthon minimális „készletet” abból amit árulnak, de kérem ne a raktár szót használjuk erre. Majdnem mindenki volt már normális, hagyományos raktárban, és bizony eléggé meggyalázzuk azon -logisztikában használt- kifejezések tartalmát, ha megpróbáljuk ugyanezeket ráerőltetni a könyvespolcunkra és a post-it-re vagy a banánosdobozra.

Ha már annyira ki akarunk tűnni a többiek közül, akkor inkább használjuk azt, hogy AZONNAL, vagy valami mást. Másrészt attól, hogy teletűzdeljük az eladni kívánt termék fejlécét mindenféle hívószóval, nem biztos, hogy hatékonyabb lesz az eladás, sőt inkább megunom és bezárom a böngészőt. Elég fárasztó keresni a szénakazalban a normális aukciókat.

Ezer féle megoldás van arra, hogy kiemeljük az aukciónkat a többi közül.

Van ugyebár a kiemelés. Tudom, pénzbe kerül, de hatékony, rögtön a lista első oldalán találjuk magunkat. Bár én rutinosan, pont ezért mindig a 3. vagy 4. oldalról kezdem a böngészést. Az átlagos vásárló azonban ezt nem fogja megtenni. Az a pár százas bizony több ezrest is hozhat a konyhára.

Van más lehetőség is. Ha egy kicsivel több időt szánunk a termék megjelenítésére, gyorsan növelhetjük a hitelességünket. Az nekem nem hiteles, hogy átmásolja az eladó az eredeti szöveget és képet a Vaterára. Ott virít a képen a kínai, angol és másnyelvű felirat, a leírás pedig teli Google Translator által félrefordított baromságokkal! Talán még az eredeti eladó neve is megtalálható a képeken, ami egyenesen igénytelen. Kezdjük talán azzal, hogy magunk csinálunk képeket. Jó géppel, oldalról, hátulról, előlről és működés közben. Aztán folytassuk azzal, hogy a leírásban csak a lényeget említjük meg. A marketing körítés és a paraméterek leírása legyen összhangban! Annak már nem sok a marketingértéke, hogy „Filmezésre, irodai munkára kiválóan alkalmas.”, mert minden laptop, amit még be lehet kapcsolni, az ezt a szintet meg tudja ütni. Aki nem ért ahhoz, amit vesz, az kérdezni fog, másoktól, barátoktól is. Aki pedig ért hozzá, az el sem olvassa ezeket.

Szóval ezek után mindenkit megkérnék, aki haszon reményében árul ezeken az aukciókon, az szánjon rá időt, hogy normálisan jelenjen meg minden aukciója. Igenis megéri belefektetni némi időt, és egy kevéssel több összeget.

És nem utolsó sorban, ha valamit árulunk, akkor próbáljunk belebújni a vevő bőrébe is és gondoljuk át, hogy ha vevők lennénk, akkor tényleg vonzónak tartanánk a saját aukciónkat? Elvégre a vevőket akarjuk megszólítani, ebben talán egyet is érthetünk.

Engem is elkapott a nagy tabletláz. Bármerre fordulok mindenhol nagy tepsikkel rohangálnak az emberek, úgyhogy  eldöntöttem én is beszerzek magamnak egyet. Azzal kapcsolatban, hogy mire is kellene nekem egy tablet, sajnos csak annyi érvet tudok felhozni, hogy ebéd közben jobban lehet egy 7, 8 vagy 10 colos kijelzőn híreket olvasni, mint egy 3-4 colos okostelefonon, a másik ok pedig, hogy élvezettel tölt el minden olyan műszaki cucc, ami árammal működik, van kijelzője, hangja és lehet nyomogatni. Itt egyből deklarálnám is, hogy a saját szótáramban nem tartozik a mosógép és a hűtő a műszaki cuccok közé, így biztosan állíthatom, hogy sosem fogok arról írni, hogy melyik mosógép mos jobban, vagy érdemes-e Calgont használni. 

Miután új alkotmányt nem akarok írni tablettel, így rögtön a legolcsóbbal kezdtem.

Ha valaki körbenéz a Vaterán, azt látja hogy elönt minket a sok olcsó Kínából származó tepsi. Miután egyre többen jövünk rá, hogy külföldről is lehet beszerezni árukat, sokan próbálkoznak azzal, hogy magyar aukciós oldalakon árulnak kínai cuccokat, amit eBayen, Alibabán, Amazonon vagy más oldalakon szereznek be, pár száz vagy ezer forint haszon reményében. Rosszabb esetben be sem szerzik, csak aztuán rendelik be, ha már valaki kifizette azt a Vaterán, Teszveszen, vagy valamelyik apróhirdetésen. Előbbiek RAKTÁRRÓL és AZONNAL szlogennel hirdetnek, utóbbiak pedig az ITT A LEGOLCSÓBB kifejezés marketingerejét próbálják felhasználni a gyors meggazdagodás érdekében.

Sokféle név alatt találkozhatunk ugyanazzal a kínai tablettel, amelyről írni fogok. Legtöbbször Yeahpad, JSA, Allwinner brand alatt futnak, de névtelenül is lehet vele találkozni. Sőt, nemrég ugyanezt a kasznit már láttam Voyager brand alatt hirdetve a metro aluljáróban is. Ezek a kütyük a Vaterán elég széles ártartományban mozognak, kb. 10 és 25ezer Ft között érhetőek el. EBayen is kb 60 dollárt kóstál egy ilyen, de ha a legolcsóbb ajánlatot választjuk, akkor bizony már elfelejthetjük az USB kábelt, a gyári csomagolást is, és egyéb meglepetések is érhetnek.

Ha azt gondoljuk, hogy most megkötöttük életünk legnagyobb dealjét és tuti üzletet csináltunk, akkor nagyot tévedünk. Aki rendszeresen mozog ezeken az oldalakon, az talán emlékszik, hogy nemrég még tonnaszám pörögtek a 32, 64 vagy 128Gb-os Kingston pendrive-ok alig 5-6ezer forintos áron, miközben a boltban 5-10-szerese volt az ára. Külsőre 100%-ig ugyanúgy néztek ki, mint az eredetiek, azonban aki vett ilyet, az tudja, hogy általában 2-4Gb-nál több adat nem ment fel rá. A memóriája hackelt volt, a gépünk is azt hitte, hogy tényleg ilyen nagy memóriával rendelkezik, aztán egy nagyobb film felmásolásakor az adatok eltűntetek róla, formázás után meg tönkre is ment.

Ne gondoljuk, hogy egy tabletnél nem fordulhat elő ugyanez. Aki a Vaterán árulja ezeket, azok többsége ki sem próbálta, mit ad el. Tisztelet a kívételnek, aki először megvesz egyet egy kínai termékből és csak azután kezdi el árulni, ha kipróbálta és talán saját maga is megvenné azt. Másképp ugyebár nem tudunk hitelesek lenni, ha mi sem hisszük el az általunk kínált áruról, hogy jó vétel. Bár garancia van rá, de azt várhatjuk. Küldhetjük vissza Kínába, ami közel annyiba kerülne, mint a gép.

Első ránézésre

Én a JSA-Q88 nevű tabletet néztem ki magamnak, ár kb. 60 dollár volt, a szállítás Kínából, mint legtöbbször, ingyenes. Ezért cserébe persze várnunk kell kb. 20-30 napot, de szélsőségesen 2 hét vagy akár 2 hónap is lehet, mire megérkezik valami.

A postai csomagban a tablet van, amit két hungarocell közé pakoltak be kic(s)i barátaink, emellett van egy hálózati töltő, egy USB OTG kábel és egy leírás, amiből megmutatjuk, hogy a hangerő gombbal a hangerőt szabályozhatjuk, a bekapcsoló gombbal pedig bekapcsolhatjuk a tabletet. Ezek rendkívül fontos dolgok. Szoftver, USB adatkábel, füles nincs. Bár utóbbit nem is hiányolom. A kínai noname fülesek olyanok, mintha két Sokol rádiót szíjaznánk a fejünkre - a Kossuth rádión kívül minden fájdalmasan szól. Kíváló eszköz arra, ha gyorsan halláskárosulást akarunk szerezni.

Küllemre egész tetszetős, kifejezetten vékony darab, nem recseg, nem ropog - így elsőre nem is tűnik rossz vételnek.

Bekapcsolás után

Meglepetésünkre 4.0.4-es Android fogad minket, alapértelmezésként angolul, magyar nyelv természetesen van, alig 1-2 menüpont fordítása maradt ki, ami nem újdonság az Androidnál. Rögtön szembetűnő, hogy a kijelző betekintési szöge pont annyi, mint amennyivel a falusi nénik rendelkeznek, mikor a függöny mögül azt lesik, ki az az idegen, aki a szomszédhoz jött. Az objektivitás érdekében összehasonlítottam ezt egy ConCorde Tab One-éval, ami kb. 20 Ft-os áron elérhető itthon. Sajnos ehhez képest is borzalom. Ha egy kicsit is elfordítjuk, már invertálódnak a színek.

Sebesség elfogadható, a menürendszerben nem akadozik, az appok egész gyorsan nyílnak meg, egy program sem állt le futás közben. Ez mindenesetre értékelendő.

A teljesség igénye végett a többi hardver ugyanaz, mint a többi alacsony kategóriájú tabletben:

 - Allwinner A13 boxchip, kb 1-1,2Ghz közötti teljesítmény (Cortex A8)
 - Mali400-as GPU
 - 7 colos kapacitív multitouch kijelző, 800x480-as felbontás
 - 4Gb-os belső memória
 - 512Mb DDR3 RAM
 - microSD-bel bővíthető (max. 32Gb)
 - Wifi
 - USB csatlakozás, amin keresztül egér, 3G modem csatlakoztatható
 - külön töltő csatlakozó, bekapcsoló és hangerőszabályozó gombok
 - HDMI nincs, normál jack dugós fülhallgató csatlakozó

Kijelző, hangzás

Najó, olcsó tablet, nem fogom nézni oldalról, ezért az árért mégsem várhatunk el Galaxy Tab vagy iPad minőséget.

Itt jönnek azonban a meglepetések. Rakjunk fel néhány programot a Marketről! Míg az itthon kapható ConCorde Tab One esetében szenvedni kell, hogy olyan programot találjunk, ami kompatibilis, addig a kínai cuccra minden felmegy, elindul és nem áll le. Ez bizony a Concorde-hoz képest nagy dolog, hisz annál egy Index, Youtube, Google+ feltelepítése is elég komoly munkát igényel. Vagy be kell szereznünk külön a telepítőfájlt, mert a Market nem engedi letölteni vagy valamilyen módosított verziót kell felraknunk, ami nem áll le használat közben. Ez mindenképp pozitívum - aminek hatása nem tartott ki sokáig, a szoftverek ugyanis képtelenek megjeleníteni a tartalmat normális felbontásban, minden alkalmazás 256 színt használ, ami azt eredményezi, hogy a képek, videók élvezhetetlen minőségűek! A multitouch mindenesetre tényleg működik.

Mono hangszórót pakoltak a kütyübe, amivel viszont semmi gond nincs. Nem torzít maximális hangerőn sem, a saját fülesünket a jack dugóba tuszakolva pedig szintén jó minőséget kapunk.

Akkumulátor

Pár dollárt az akkun is spórolhatunk, a kütyüt 1800mAh és 3000mAh akkuval is lehet kapni, így ha fentiek után is ezen tablet megvétele mellett voksolnánk, akkor nézzük meg, mi szerepel a leírásban. Utóbbi érték az átlagos a kategóriában, előbbi már karcsú. Jelen esetben sajnos nem csak én, hanem kínai barátunk is spórolt. A tablet 2 óra után kifulladt, amit nem is értettem, hiszen lemerülés előtt még szinte félig volt. Elkezdtem erősen használni, mire észrevettem, hogy amint eléri az akku a 40%-ot, kikapcsol. Bizony, jönnek elő a trükkök! Szerencsére 1-2 dollárért jópofa szerelő-kitet kapunk iPhone szétszerelésére, ami kiválóan használható itt is. Egy kis műanyag lapkával a kijelző szélén csak alá kell nyúlni és kivehető a kijelző - nézzük csak meg mit is raktak bele! Ha lekapjuk az akkut a ragasztócsíkról, rögtön kiderül, hogy ez bizony csak 1050mAh-ás. Az már másodlagos, hogy a RAM-ok csak DDR2-esek, ellentétben a leírással. Innentől érthető, miért áll le.

Hallgass a szüleidre, csinálj biztonsági másolatot!

Nemhiába nyaggat időközönként anyám azzal, hogy csinálj fiacskám biztonsági másolatot a könyvelőprogramokról. Bár én is csinálok a saját cuccaimról, de kiválóan lép életbe Murphy törvénye. A cuccban nincs Recovery Mode, nincs csökkentett mód. Ha gond van, jöhet a ROM vadászat a neten. Elég sok az indokunk arra, hogy a kütyüt megpróbáljuk Root-olni, majd állítgatni -hátha több is kihozható belőle-, ugyanis az alapvas ugyanaz, a kijelző pedig a valamiért csak az appoknál mutat alacsony felbontást. Na erre mondják, hogy: "Do Not Try This At Home!". Persze ez csak azokra nem érvényes, akik kiscsoportban is már a Linuxot tanulmányozták a szomszéd Juliska szoknyája helyett.

Bizony előjött az a probléma, hogy valamelyik apptól elszállt az egész, így hajrá ROM-vadászat. Hallgatni kellett volna anyámra, és le kellett volna menteni a ROM-ot előtte, ugyanis ahány eladó, annyiféle ROM van ezeken a csodamasinákon. Bár külsőre mindegyik ugyanúgy néz ki, a feltelepítéskor mindegyiknek más a szoftverellátottsága is, valamint minimális beállításbeli különbségek is lehetnek, ami miatt 10-15 féle ROM feltöltése után sem sikerült 100%-os működésre bírni a tabletet. Ezek után feladtam a javítgatást, így most van egy tabletem, ami csak egérrel használható.

Ilyenkor könnyű rájönni, hogy bizony megéri az a néhány ezres, ha van magyar disztribútor, akihez legalább szólhatunk pár szót, van valamiféle weboldala és talán supportot is ad.

Összegzés

Talán nem kell különösen fírtatni, hogy az a néhány ezres, amit spórolni lehet, nem különösebben éri meg. Akku alig bírja, kijelző pocsék, de legalább elsőre felmegy az Index. Ha nem a legolcsóbbat nézzük ki, akkor kaphatunk egy normális akkut és egy normális ROM-al ellátott tabletet, ami akár használhatóvá is tenné. Zenehallgatásra abszolút jó, és kétségtelenül kicsi - kb 2 miliméterrel vékonyabb és fél centivel keskenyebb is, mint a ConCorde Tab One. Nekem személy szerint külső is tetszik.

Itt azonban érdemes elgondolkodni azon, ha picivel többet költünk, akkor már minimális lesz az a különbség, ami miatt megérné lemondani a garanciáról, vagy épp egy minimális supportról. Másrészt ne felejtsük el, hogy a Kínából érkező áruk nem vámmentesek, így szerencse kérdése, hogy átmegy-e vagy sem a vámvizsgálatnál. Ha a NAV-os kollégák megcsípik, akkor bizony már ugyanott vagyunk, mint egy itthon árult bolti tablettel.

Ha valaki mégis arra vetemedne, hogy egy ilyet be fog szerezni, akkor tegye meg azt közvetlenül a külföldi aukciós oldalakon, hacsak nem akar azért pluszban fizetni valakinek, hogy megnyomja helyettünk a Buy Now gombot. Persze akadnak bőven korrekt vaterás, teszveszes eladók is, akik előre megrendelik a protékájukat és így ki is tudjuk próbálni azt. Ez nem utolsó szempont, amikor kiadunk 10-20ezer forintot, megéri némivel többet fizetni azért, hogy néhány napon belül kézhez vehessük vagy lássuk, mit veszünk - amennyiben személyesen vesszük át.