Alapvetően nem szeretek költözködni, de szerintem van egy nagyon jó oldala. Mikor összecuccolunk a régi helyünkön, minden a kezeink közé kerül néhány percre, ami kiváló lehetőség, hogy átértékeljük minden ingóságunk szükségességét. Kidobjuk, otthagyjuk, elcseréljük vagy pénzt csináljunk belőle.

Szinte mindent el lehet adni, szinten mindenből lehet pénzt csinálni, és érdemes is.

Nagyon sok érv van mellette, hogy ne tároljuk a felesleges cuccokat, amit nem használunk, és ha lehet adjuk el. Csak végső esetben landoljon a kukába!

1. Helyhiány. Nem mindenkinek adatik meg, hogy családi házban éljen vagy rendelkezzen külön tárolóval, ahol úgy el lehet tűntetni a lomokat, hogy ne szúrja a szemünket. Ha el is tudjuk tűntetni, teljesen felesleges. Úgy vagyok ezzel, hogy ha valamit fél vagy egy éve nem használok, akkor arra biztos nincs szükségem.
2. Mindig van olyan pénzért megvehető áru, amire sajnálunk pénzt költeni, mert nem létszükséglet, de vágyaink között szerepel
3. Mindig találunk olyan vevőt, aki ugyanígy van vele. Sajnálja a pénzt arra, hogy valamit újonnan megvegyen, de az új ár töredékéért szívesen megvenné.
4. Szakik is úgyanúgy lehetnek a vevőink között. Egy hibás, nem működő, rossz dolog jó fogás lehet egy műszerész vagy egy ács számára, míg nekünk sokba kerülne megjavíttatni.
5. Nekünk sem jön rosszul egy kis plusz pénz
6. Ha csak 1Ft-ért is vinné el valaki, akAmikor is elvitték, és használni fogják és talán valakinek örömet is szerzünk vele. Mindig találunk olyanokat, akik nálunk szerényebb, rosszabb körülmények között élnek, ne abból induljunk ki, hogy nekünk már nem ér semmit. Másnak igenis szüksége lehet rá!
7. A környezetet is kíméljük azzal, hogy nem a kukába dobáljuk a felesleges kacatjainkat.
8. „Amit birtokolsz, az birtokba vesz” – hangzik el el Tyler Durdon szájából a Harcosok klubja c. filmben. Van benne bőven igazság. Gondoljunk abba bele, hogy mennyire könnyen pattannánk egyik helyre a másikra, ha csak egy batyúval rendelkeznénk, és mennyire nehéz lenne ugyanezt a döntést meghozni, lakássál, bútorokkal, hitellel és még ki tudja mivel a hátunkon.

Egy rövid történet arról, hogyan is (nem) működik ez:
Legutóbb, mikor barátnőm költözött egyik lakásból a másikba, a főbérlő nagy rikácsolást rendezett, mert a csaptelep hétköznapi használat mellett elromlott. Simán rá akarta varrni az árát, hisztizett, hogy milyen sokba fog ez neki kerülni (persze ha már cserélteté, akkor egyből legyen az is jobb).
A lényeg azonban nem is itt van, hanem ott, hogy ezek után azokat a bútorokat, amiket nem használt, ide-oda adogatta a szomszédoknak, aminek az eredménye az, hogy egy kanapé talán a mai napig is kint ázik a gangok alatt. Összefoglalva, ez az emberi butaság, amit sajnos sok tudatosság nélkül élő embernél megfigyelek. Pár ezer forintért képes fesztivált csinálni, és sajnáltatni magát a helyzete miatt, miközben az ablakon a többszörösét is kidobja azzal, hogy az utcára, kukába vagy a szomszédnak adja nem használt cuccait.

Egy ilyen költözés során könnyen több tízezer forintot is össze lehet szedni, ami akár félre is rakhatunk, vehetünk valamit belőle, vagy állhatjuk ebből a költözés járulékos költségeit.

Eleinte könnyen tudunk szelektálni, mindenki talál lazán olyan tárgyat a lakásában, ami abszolút felesleges. Ha ezeket felleljük, összeszedjük, talán meg is tettük az első lépést, innentől már csak fel kell rakni vaterára vagy épp más aukicós oldalra. Ha könnyedén a kukába dobnánk, akkor ne hezitáljunk, mehet 1 forintos aukcióra, így biztosan elviszi valaki.

Ha már olyan tárgyakon is gondolkodunk, amire azt mondanánk, hogy „jó lesz még valamire”, és nagy a dilemma, de meg tudjuk hozni a döntést, hogy megváljunk tőle, talán elmondhatjuk, hogy már jó úton haladunk.

Szeretnék mindenkit buzdítani, hogy ne sajnálja az idejét arra, hogy kiválogassa, ami nem kell és átértékelje, hogy mi az amire valójában szüksége van! Érdemes... már csak, ha azért is tesszük, hogy valamit ne a saját pénztárcánkból kelljen fizetni.